Az Alzheimer-kór kezelésében értékelt fázis II/III. GAIN klinikai vizsgálat nem teljesítette ugyan az elsődleges végpontokat, de érdekes felvetésekkel állt elő a betegség kiváltó okát illetően.

A 23 éves beteg az álla alatti területen észlelt, nem gyógyuló seb miatt keres­te fel orvosát. Elmondása szerint az elválto­zás 8 hónappal korábban jelent meg, miköz­ben egy kameruni építkezésen dolgozott, ahol gyakran kellett részben víz alá merülnie.

Az utóbbi években a mikrobiom kutatása virágzó kutatási területté fejlő­dött. A legkülönbözőbb, eddig kevéssé tisztázott mikrobiom–gazdaszer­vezet kölcsönhatások, úgy tűnik, nagyon fontos szerepet játszanak sokféle betegség kialakulásában. Ez a cikk azt foglalja össze, hogy mit tudunk és mit gyanítunk minderről, és kitér arra is, hogy mikor és hogyan fejti ki hatását a fekális mikrobiomtranszfer.

A perzisztens vagy visszatérő kellemetlen szájszag (foetor oris, halitózis) min­den életkorban előfordul, gyakorisága a fejlett országokban 10–50%. Súlyos esetekben jelentős negatív hatása lehet a betegek önértékelésére és társas kapcsolataira. Hátterében leggyakrabban az oro- vagy a nasopharynx elvál­tozásai állnak, de más belgyógyászati kórképek kísérőjelensége is lehet, ilyen­kor a betegvizsgálat során kézenfekvő és hasznos információt jelent. Írásunk a foetor oris gyakori okait, a kivizsgálás és a terápia lehetőségeit foglalja össze.

A bakteriális vaginosis (BV) a hüvelyi fertőzések egyik leggyakoribb formája, mely egyeseknél csak vulvovaginalis diszkomfortérzést okoz, melyet hüvelyi váladékozás, kellemetlen szag és a hüvely irritációja kísér, másoknál kifejezett, súlyos panaszokat okoz. A kórkép etiológiája még napjainkban sem teljesen egyértelmű.

A gyulladásos reumatológiai betegségek, valamint a mikrobiom, ezen belül elsősorban a bél mikrobiomjának kapcsolata az utóbbi évek kutatásainak egyik leginkább fejlődő területe. A mikrobiom és a betegségek közötti kapcsolat kétirányú, ugyanakkor nem tisztázódott még, hogy a mikrobiom megváltozása tényleges patogenetikai tényező-e, vagy a már kialakult gyulladásos aktivitás függvénye.

A dentális plakk és a fogínygyulladás kezelésére használt szájvizek klórhexidin tartalma kiváltható egy azonos hatékonyságú növényi hatóanyaggal. 

Az epidermolysis bullosa hólyagok képződésével járó, a bőrt, a nyálkahár­tyát érintő betegség. A betegek számára nagyon fontos a fogászati prevenció, mert a hegesedések miatt a fogászati kezelés nehézségekbe ütközhet. A szük­séges kezeléseket a lehető legkevesebb traumával kell elvégezni. A páciens­nek arra kell törekednie, hogy a megfelelő étkezéssel és szájápolással fogainak épségét a lehető legtovább megőrizze. A betegek megfelelő ellátása orvosi teamet igényel, melynek tagjai: bőrgyógyász, fogorvos, gasztroenterológus, genetikus, speciálisan felkészített nővér, dietetikus, pszichológus. A család­tagokat is fel kell világosítani a teendőkről és azok okáról. Magyarországon a betegek gondozása a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikáján működő Országos EB Centrumban történik.

Az ateroszklerózis egy krónikus érfali gyulladás, amelyet különböző kórélettani folyamatok és megjelenési formák jellemeznek. A gyulladásos állapot fenntartásában és a plakkok rupturájában több tényező játszik szerepet, ezek között az infekció direkt és indirekt hatása régóta érdekfeszítő kérdéskör. 

A periodontitisz a krónikus fogínybetegségek egyik formája, amely az USA felnőtt lakosságának majdnem felét érinti. Akkor alakul ki, ha a száj baktériumflórája megváltozik, s ez gyulladáshoz és végül csontvesztéshez vezet. Legsúlyosabb formája, amelytől az USA-ban a felnőttek 8,5%-a szenved, rossz hatással lehet az egészségi állapotra.